Megérkeztünk Limába, amely egyben az utolsó 3 napos állomása is a körútnak. A klasszikus programok kipipálva, az első nap már megnéztük nagyjából a történelmi negyedet, úgyhogy terveink szerint végig a modern városrészban, Mirafloresben maradunk ezentúl. Annál is inkább, mert baromi jó kis környék. Modern épületek, szép parkok, rengeteg jó étterem és kávéház, tisztaság, és bónuszként itt a Csendes óceán partja. És ehhez jön , hogy nyáron max 28 fok (és fürödhető tengerpart) télen minimum 16-18 fok nap közben. Ha munkanélküli spanyol fiatal lennék (felük ugye az), akkor ideköltöznék (ha lenne valami meló), mert az árszínvonal még ezen a menő helyen is simán a magyar alatt van.

 limai utcakép Miraflores negyedben

A mai napra próbáltunk valami extrát kitalálni, és ez fényesen sikerült, a nap nagy részét egy főzőtanfolyamon töltöttük!! Irina találta meg pár napja Hector főzőiskoláját, úgy szólt a deal, hogy egy közös bevásárlás után megtanít nekünk 3 tipikus fogást. Reggel találkoztunk is a mesterrel és az inasával, és a helyi piacon kezdtünk, ahol megmutatta a főbb helyi gyümölcsöket (amelyeket azért nagyjából már eddig is kóstolgattuk). Már itt látszott, ahogy a helyi árusokkal spanolgatott, hogy nagyon karizmatikus figura, és jó volt a megérzés, igazi világvándor, és - bár nagy összehasonlítási alapom nincsen - baromi jó szakács. Kb 35 körül lehet, de már vagy 7-8 különböző országban élt, és eredetileg jogász volt egy bankban, de kiugrott, és inkább  a szakács mesterséget választotta. Jól tette.

Hector akcióban

A halpiac. Ezek kora reggel reggel még az óceánban úsztak

Először a cevichére tanított meg, ami gyakorlatilag nemzeti kaja Peruban, nem lesz könnyű az összes alapanyagot összeszedni otthon hozzá, de nem lehetetlen. Ezzel gyakorlatilag elment az idő nagy része, de nagyon megérte.

A kész ceviche. A lényeg a lime lében van, amit hagymával, chilipaprikával, korianderrel, sóval, borssal ízesítünk. Ebbe megy a nyers hal, köretnek pedig passiógyümülcsös szószban forgatott édesburgonya dukál.  

Itt már elkészült hozzá passiógyümölcsös pisco sour is, ami a legnépszerűbb helyi koktél

Elkészítettük még a másik nemzeti kaja Lomo Saltadot is, amely gyakorlatilag marhabélszín grillezett zöldségekkel, a lényeg itt a nagyon gyors sütésen van, és hogy menet közben úgy kell csapkodni a serpenyővel a tűzhelyet, hogy felcsapjanak a lángok, mert attól kapja a füstös ízt. Ezt a részt kell még egy kicsit gyakorolni..

Lomo Saltado

Elkészült a mestermű

Olyannyira jól sikerült ez a főzőcskézés, hogy tejesen megjött hozzá a kedvem. Ugyan nem ugrok ki, hogy áttérjek a szakácshivatásra, de azt hiszem, ha hazaértünk, jó eséllyel benevezek egy főzőiskolába. De csak a maraton után.

Ezután még elnéztünk az óceánparthoz, és gyakorlatilag annyira elment az idő, hogy a nagy felfedezőtúra Mirafloresben a következő napokra csúszik, de legalább lesz majd még mit csinálni. Egy fix pont van, mindenképpen visszamegyek a piacra, mert Hector megmutatta, hogy melyik bácsi csinálja szerinte a világ legjobb chevichéjét a piacon - a halpultossal szemben ül, úgyhogy a frisseségre valószínű, hogy nem lesz panasz.

A háttérben a Csendes óceán, a szörfösöket pont kitakarjuk